Régi kastély

---

„ Egykoron szebb napokat látott kastély új lakóit keresi…”

Szólt egy újsághirdetés a közeli lapokban.

Ingatlanos barátunk sokadik álmatlan éjszakája után kisség meggyötörve de, reménykedve érkezik a helyszínre.   - De jó lenne már eladni, és learatni a 3% közvetítői díjat!  - Gondolja magában....

Kis idő múlva egy fiatal házaspár érkezik a megbeszélt időpontra két eleven csemetéjével. 

Az épület előtt pár percig +állnak, és csodálattal nézik a felújításra szoruló építményt. Persze a gyerekek nem bírnak sokáig egy helyben várakozni és csakhamar a nyitott vasajtón át a kertbe szaladnak.  Körberohannak a félig működő szökőkút mellett, majd a labirintusban bujkálnak, mire észreveszik, hogy a bejárati ajtó résnyire nyitva van. Nekiiramodnak. A családfő az utolsó pillanatban szól rájuk! – Tessék megvárni minket is!  Egyszerre érnek fel a lépcsőn mikor is fekete öltönyös emberünk üdvözli a vendégeit. 

Majd belekezd a kastély történetébe és elmondja, h miért és hogyan keletkezett a naprendszerünk.  

Valamit, csak azért, és… csak nekik!, és…. épp ott abban a pillanatban!, - ha +vásárolják - jár még egy csodálatos naplemente is a régi házuk tetején! 

Eme szavak hallatán a +babonázott családfő az elé tolt szerződést írja alá épen. 

Ekkor csatlakozunk be a történésekbe.

Mivel az üzlet nyélbe ütődött a gyermekek abban a pillanatban a konyhába szaladtak. Mikor is, a leány anyját fenn hangon imígyen szólította: -

Anyaaaaaaaaaa! A lökött öcsém lement a pincébe!   Anya kisebb szélvihart keltve – mellesleg - lobogó hajzuhatagjával közeledett a pinceajtó felé.

Eközben a csintalanabbik alant egy talált elemlámpával kémlelte a sötét kamra részeit.

 Amikor is egy rejtett kapcsolóra lépett.....

Zörögve és nyikorogva tárult elé egy sötét folyosó.....

 -   Anyaaaaaaaaaaaaaaaa! Találtam egy húzós régi kapcsolót! 

 És abban a pillanatban +húzta! 

 Az apja + az anyját – kérte segítsen a lépcsőn leereszkedni.... 

Az előbbinél nagyobb robajjal nyílott ki egy régen elfeledett titkos kamra ajtaja. 

A termem olyan volt, mintha a középkorból…

A történet itt véget ér, de a képek beszélnek még egy darabig helyettem 

Viszont, a fotók minősége sajnos nem lett a legjobb,  tökéletes fényviszonyokat itt a lakásban teremteni nem tudok... Amúgy sem lett pici az épület, alig fért el az asztalon . Az összeszereléséről most nem készültek képek, mert annyi darabból lett összerakva, hogy egy nap lesz amíg szétszedem . 

Ha van valamilyen észrevételed azt szívesen veszem!

És köszönöm, hogy végig olvastad!

---

2016 január 31, 10:26

Hozzászóláshoz jelentkezz be!